Az óvodai nevelés szakasza a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését a törvény előírása szerint meg nem kezdi.

Az óvodai nevelő munka az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épülő óvodai nevelési program alapján folyik, amelye a Kormány ad ki.

A közoktatási törvény 2004. évi módosítása jelentős változásokat idézet elő a nevelési-oktatási intézményekben folyó nevelő-oktató munka szakaszainak szerkezetében és tartalmában.

1. Megszűnt az „óvoda iskolai életre való felkészítő” funkciója, a közoktatási törvényből és az óvodai alapprogramból törölték ezt a szöveget.
A módosítás egyértelműen jelzi az új oktatáspolitikai célkitűzést, amely szerint: nem az óvodának kell felkészíteni gyerekeket az iskolára, hanem az iskolának kell alkalmazkodnia az óvodából kikerülő gyerekek képességeihez, ezért a törvény megszűntette az óvodának az „iskolai életmódra felkészítő” eredeti funkcióját. Az óvodában nem lehet írásra és olvasásra oktatni a gyermekeket.

2. A gyermek - ha e törvény másképp nem rendelkezik - abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni. De a gyermeket, kérelemre - ha családi körülményei, képességének kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja - az óvoda vezetője felmentheti az alól, hogy kötelező óvodai nevelésben vegyen részt.
Ha a szülő gondoskodni tud gyermekéről, vagy nem találja megfelelőnek az óvodai elhelyezését, kérheti az óvoda vezetőjét, hogy mentse fel gyermekét a kötelező óvodai nevelés alól. De az óvodavezető nem teheti ki a nehezen kezelhetőgyermeket az óvodából.

3. Az a gyermek, aki az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget nem éri el, további egy évig, tehát nyolcadik életévéig igénybe veheti az óvodai nevelést.
A törvény szerint megszűnik a gyermek óvodai elhelyezése, ha betöltötte a 8. életévét, akár felvették az iskolába akár nem.

4. Előkészítő év engedélyezése az iskolában (nem kell az óvodában visszatartani a gyermeket)
Az első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint, a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján - az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, vagy részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást (a továbbiakban: egyéni továbbhaladás) engedélyez.
Ha a tanulót mentesítették az értékelés és minősítés alól, az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Az előkészítő évfolyam során a tanuló játékos felkészítés keretében készül az iskolai követelmények teljesítésére. Az előkészítő évfolyam megszervezhető a délelőtti napközis foglalkozások keretében is. Előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat, és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte.
Az előkészítő év - a szakértői vélemény alapján - az első félévet követő hónap utolsó tanítási napjáig átváltoztatható egyéni továbbhaladásra.

5. Egyéni továbbhaladás engedélyezése (utolérni a többieket)
Egyéni továbbhaladás esetén - a szakértői vélemény alapján - az engedélyben meg kell határozni, melyik tárgyból, melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak utolérnie a többieket. Az egyéni továbbhaladás - valamennyi vagy egyes tantárgyakból - különböző évfolyamokig, de legkésőbb a negyedik évfolyam végéig tarthat.