A húsvét az egyik legfontosabb keresztény ünnep, Jézus feltámadásának napja.

 

A bibliai történet szerint nagypénteken Pilátus ítélete alapján keresztre feszítették Jézust, mivel attól tartottak, hogy tanításaival fellázítja az embereket.  Az ostorozás után a katonák a fejére töviskoszorút fontak, testére bíborszínű köntöst adtak, és királynak gúnyolták. Halála után tanítványai a testét mirha és aloékeverékkel együtt gyolcsba göngyölték és eltemették a kivégzésének helyszínén, a Koponyák helyén (héberül Golgota). Jézus keresztre feszítésének harmadnapján a sziklasírt felkereső asszonyok, majd az apostolok üresen találták a sírt. Jézus feltámadt, áldozatával megváltotta minden ember bűnét, és feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.

 

A húsvét egybeesik a tavasz eljövetelének örvendezésére tartott termékenységi ünnepekkel is, melyek a természet felújulását, az újjászületést ünneplik.

 

A Húsvét név az előkészületi idő, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos böjt lezárulásából ered, mely után a hívők először ettek húst. Az előkészületi idő a nagyböjt, önmegtartóztatására tanít.

 

A húsvét ünnepi előkészületei hamvazószerdával kezdődik. Hamvazószerdától kezdődik a 40 napos böjt, ami során lemondunk az ételről. Ez a felkészülés alkalmat ad a vallásos embereknek a hitben való elmélyülésre és kiengesztelődésre, mely során méltón felkészülhetnek Jézus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére.

Húsvétvasárnap előtti vasárnap, a negyvennapos böjt utolsó hete, a nagyhét, melynek napjai - Jézus jeruzsálemi eseményeihez kapcsolódnak - a virágvasárnappal kezdődik. A Virágvasárnap a bevonulás napja, Jézus jeruzsálemi bevonulásának az emlékére, ilyenkor szentelt pálma-, illetve olajágakkal (barkával) körmenetet tartanak.

Nagycsütörtök, az utolsó vacsora emléknapja. Nagypéntek Jézus keresztre feszítésének napja. Nagyszombat már a feltámadás jegyében zajlik. Elindulnak a körmenetek, a templomokban gyertyát gyújtanak és lezárul a böjt is. Húsvét vasárnap maga a feltámadás napja.

 

A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. A húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken fehérhét – fehérvasárnapig tart. A húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul.

 

Az ünnepkor a hívők a húsvéti ételt megszenteltetik, a hagyomány szerint aki a húst nem küldte szentelésre, az nagyszombat este a kosárba helyezett ételeket az ablakába tette, s az Úr angyala ott megáldotta.  A megszentelt húsvéti eledel megvédte a híveket hosszú böjt után a mértéktelenségtől. A többféle ételnek jelképes szerepe volt.

A tojás az ősi húsvéti eledelekhez tartozik. A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Hagyomány szerint a bárány fogyasztása az "áldozati bárányt" szimbolizálja. A tormából történő evéskor Jézus "keserűségét" idézik meg magukban. Újabb keletű húsvéti étel a sonka és a kalács.

 

 

 

Hogyan kerül a húsvét ünnepéhez a nyúl?

 

A Virágvasárnap a bevonulás napja, Jézus jeruzsálemi bevonulásának az emlékére, ilyenkor szentelt pálma-, illetve olajágakkal körmenetet tartanak. A római egyház elnevezése szerint Dominicca palmarum, azaz pálma vasárnap. Magyarországon a pálmát a barka helyettesíti.

Hímes tojás

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. A hímes tojás a locsolás jutalma az egész magyar nyelvterületen.

 

Húsvét két legnépszerűbb szokása a locsolkodás és a tojásfestés. A húsvéti locsolkodás első írásos emléke 1545 áprilisából származik, mely szerint akkoriban még szó szerint megfürösztötték a lányokat; ma már szagos vízzel locsolnak a fiatalemberek.

 

Húsvéti locsolóversek

 

 

Kerek erdőn jártam Kék ibolyát láttam. El akart hervadni Meg szabad-e locsolni?

Én kis kertész legény vagyok, Rózsavízzel locsolkodok. Úgy locsolom a lányokat,  Mint kertész a virágokat.

Húsvét hétfőjén kinyílott egy rózsa, Hajnalhasadáskor, Harmat hullt le róla. Ezüst harmat cseppent, Kis üvegbe szedtem, Egy szép barna kislányt Vele megöntöztem.

 

A húsvétra következő fehérvasárnapon volt szokásos a komatálküldés. Ezt a szokást főként fiatal lányok gyakorolták, de előfordult az is, hogy leány fiúnak, vagy fiúk egymásnak küldték. A komatálat küldők egymást testvérré fogadták, sírig tartó barátságot kötöttek, s ezután magázták és komának, a lányok pedig mátkának nevezték egymást.

Küldje el ismerősének!       Nyomtatható változat